|
Sajttár fotógaléria itt >>
Sajttár, sajtfondü, sajtsarokorbarangoló
Hagyományos ízek és ízes hagyományok a sajtkóstolón!
Nemzetközi sajtseregszemle
a nemzetközi „sajtművészet”
alkotóműhelyéből!
DESSZERTSAROK ÍNYENCEKNEK – SAJTKORDÉ - SAJTFONDÜ
A tökéletes sajtélvezet pavilonja
Programajánlatunk rendezvényekre:
- Sajtlexikon: a világ főbb sajtjai, részletes ismertető a sajtfajtákról, hogyan bánjunk helyesen a sajttal. Francia, holland és svájci sajtok kóstolóval egybekötött bemutatása.
- Sajttörténelem.
- Gyakorlati ötletek: A sajt szeletelése és tálalása.
- A sajtokhoz illő borok, pezsgők, digestivek kiválasztása
Sajtbemutató - a sajtokról bővebben:
 Régóta ismeri az emberiség a klasszikus
értelemben vett sajtokat is, amelyek készítésének lényege, hogy
oltóanyagot adnak a tejhez, és így alvasztják meg. Ilyen oltóanyag
lehetett a levágott borjú gyomrából kivett tejalvadék, a bogáncs
virágzata, a vadsáfránymag, vagy a fügefa nedve.
Az Odüsszeiában a küklopsz barlangjába
vetődött görögök megfigyelik, amint az „…megaltatván a felét a
fehérszínű tejnek, átsajtolta s a túrót font kosarakba helyezte…”
És ebből a kosár szóból származik több nyelven is a sajt elnevezése.
Görögül a kosár – formos.
A rómaiak a sajt megjelölésére a
forma szót használták, amely az ófrancia nyelvben formage-ként
élt tovább, és így alakult ki a sajt mai neve franciául: fromage.A
Tigris és az Eufrátesz közötti vidékről előkerült leletek arra
utalnak, hogy már Kr. e. 6-7000 évvel készítettek sajtot juh-
és kecsketejből.
A sajt nagy mennyiségben tartalmaz
fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket.
Fehérjéit és zsírjait a szervezet könnyen és gyorsan képes feldolgozni,
és a sajtban található egyes fontos ásványi sók nagyobb mennyiségben
vannak jelen, mint bármely más, naponta fogyasztott élelmiszerben. Sajtkóstolón még tudni lehet:
A fehérjékkel nélkülözhetetlen esszenciális
aminosavak jutnak a sajtba, mely ezáltal képes más élelmiszerek
aminosav-összetételét javítani. Szintén fontos a zsírtartalom,
mivel a zsírok az emberi szervezet legfontosabb energiahordozói,
és az anyagcsere-folyamatok fenntartását biztosítják. A tejzsír
foszfatidokat és lecitint is tartalmaz, ami a gyors felszívódást
segíti elő. A fontos ásványi anyagok közül többek között megtalálható
a sajtban a nátrium, kalcium, fluor, bróm, jód, szilícium, bór,
és a titán, a vitaminok közül a sajt A, B1, B2, B12 és H vitamint
tartalmaz. Fontos tudni, hogy az ún. esszenciális aminosavakat,
illetve egyéb szerves anyagokat a szervezet nem képes előállítani,
azt készen kell bevinnünk az élelmiszerekkel – például sajttal.
A könnyed friss sajtok – melyek
lényegében érlelést nem kapnak – a könnyed, friss, üde, jó savszerkezetű,
nem túl alkoholgazdag fehér borokkal és rosé borokkal társíthatók
legjobban.
A nemespenésszel érlelt lágysajtok
(camembert, brie és társaik) könnyedebb nem túl tanninos, inkább
gyümölcsös jellegű vörösborokat szeretik, mint Pinot Noir. 
A rúzsos bevonatú lágy sajtok, melyek
ízvilága erőteljesebb, markánsabb, testesebb – akár késői szüretből
származó – nagyobb formátumú, érlelt fehér borokkal, vagy jól
összeérett tanninú, gömbölyű vörösborokkal a legjobbak, mint például
a Duennium cuvée.
A félkemény sajtok mellé – érettségüktől
és érleltségüktől függően a közepesen testestől a korpulens nagy
fehér borokig, vagy ízlés szerint esetleg vörösborokig többféle
társítás lehetséges. Ez utóbbiak közül részesítsük előnyben az
olyan legömbölyödött és csersavban nem túl gazdag, bársonyos vörös
fajtákat, mint a pinot noir, merlot, kadarka, kékoportóból készült
borok.
A kecskesajtok jó savú, élénk, pikáns
fehér borokkal, vagy szép roséval szeretnek a legjobban együtt
lenni. Ha alaposan érlelt a kecskesajt – ez nálunk nagyon ritka
– akkor nagyobb formátumú, testesebb fehérrel, esetleg könnyebb
vörössel érdemes kísérni. A kékpenészes rokfort típusúak esetén
többféle sikeres párosítás is lehetséges. Nagy formátumú, nagyon
érett kerek vörösborok is szóba jöhetnek.
Sajttár fotógaléria itt >>
Ugrás az oldal tetejére ^^
|
